" Anyu, persze, már csak azért is a legjobb, mert az én Anyum. De őszintén szólva, nem mindig könnyű vele, illetve benne. Sose lehet tudni, mikor csinál valami szamárságot. Újabban azt vette a fejébe, hogy valami elképesztő módon ide-oda hintáztat. Bele kell kapaszkodnom, és gyakran azt sem tudom, merre van a lent és a fent. Leendő anyák gimnasztikájának nevezi. Jaj, de abbahagyhatná már a jóasszony! És mindennek a tetejéban azt állítja, hogy mindezt miattam teszi. Egyszer csak négykézlábra áll, jól homorít, kitolja meg behúzza a fenekét, a hátára gördül, keresztez a lábaival és hasonlók. Néha egészen megszédít. Máskor viszont istenien szórakozom. Például mikor kitör rajta az elmebaj, négykézláb mászik a szobában és jobbra- balra ringatja a hátulját, akkor egyszerűen kacagnom kell, mert olyan, mint egy hascsiklandozással kombinált hinztáztatás. No nézd csak, megint ezt csinálja?"

Anyukám hozta Willy Breinholst: Hahó, megérkeztem! c. könyvét.
Tündéri, nagyon jókat nevettünk a benne irtakon.
Most nálunk épp a torna aktuális, múlt héten voltunk az elsőn, jövő héttől folytatjuk. :)