Ez a könyv is ajánlás után került a kezembe, természetesen Rita ajánlotta.
Egyszercsak ezt a linket küldte nekem, mert nem derengett a könyv.
Utána kiderült, hogy ez az, amibol készült film is (én nem láttam).
A környezetem a történetet tekintve elég megosztva gondolkodtak róla.
Aki látta a filmet, tágra nyílt szemekkel és kérdon nézett rám, hogy azt szeretném olvasni... :(
Aztán volt, aki ajánlotta, mert hogy jó olvasmány. :)
Én mikor olvastam az Nlc ajánlóját, rögtön tudtam, ezt én elolvasom, a mesevilág nekem való. ;)
Rögtön el is kezdtem, ahogy végeztem a Pilcher könyvvel.
Mást hozott, mint amire számitottam. Ez persze a hangulatok fura összejátszásából is adódhat, meg a könyv is jó és szerintem többet mond annál, minthogy könnyu legyen filmen megjeleníteni, talán inkább rajzfilmen lehetne.
Szóval Barnabás ellop egy könyvet, elkezdi az iskola lomtárában elmélyülten olvasni, aztán belecsöppen, aztán gyarló lesz, ....
De tovább nem mesélem, talán ez is több, ha pár szó is.
Ami megfogott benne, a már megírt, "A pillanat örök" mondat.
Eloször itt sírtam (kicsit), de ehhez hozzátartozik, hogy aznap volt halottak napja és nagyon hiányoztak, akiknek márcsak a pillanatait tudom orizgetni.
A másik a vége volt, de tudni kell, hogy én beleélem mindig magam a könyvekbe, filmekbe, színházi eloadásokba,....
Persze, hogy örömömben vagy bánatomban? Olvassátol el és meglátjátok ;)
Barátságról, irigységrol, szeretetrol, közösségekrol, következményekrol szól egy Fantázia nevü világ bemutatásával.
A könyv érdekessége, hogy minden fejezet ikonszeru betüvel kezdodik, amely képe a fejezetre jellemzo szereplot, történést ábrázol.
(1. kép Kulcsnélküli Kapun belépve, 2. kép Színek sivatagának oroszlánja, Szörszörény)
2 megjegyzés:
Örülök, hogy tetszett :))
Játékra hivtalak a kajás blogban ;)
Valaszoltam :)
Megjegyzés küldése